Wednesday, 27 May 2015

MY WEEK IN PICTURES - MESI

EGY ÚJ FEJEZET 
- A NEW CHAPTER - 
Home is where the ♡ is.












Sziasztok! 
Már régebben - ha jól emlékszem pont egy outfit bejegyzésben ígértem, hogy ha eljön az ideje, itt leszek és elmesélem, mi minden történt az elmúlt hónapokban, miért született ennyire kevés bejegyzés, s úgy egyáltalán, hogyan tovább. Őszintén szólva eddigi életem egyik legnehezebb időszakán vagyok (vagyunk) túl, s bár nem tudom mennyire általános problémák azok, melyekkel szembesültem, talán hasznos és érdekes lehet beszélni róluk. Már csak azért is, mert személyesen is megtapasztaltam, hogy bizonyos dolgokról mennyire félve nyilatkozunk, pusztán azért, mert tartunk tőle, hogy mit szól majd a környezetünk, hogyan reagál majd a családunk és barátaink, ha a megszokottaktól eltérő, talán picit meredekebb úton akarunk elindulni ahelyett, hogy "beállnánk a sorba". 

Nagyon nehéz röviden összefoglalni az elmúlt időszak eseményeit. Ahogy Ti is tudjátok, Bertivel január végén végeztünk az egyetemen, s elkezdtünk munkát keresni. A kezdeti elképzelések, miszerint szeretnénk saját vállalkozásba vágni, s a magunk uraként helytállni hamar szertefoszlottak, nincs mit szépíteni ezen, egyszerűen nem rendelkeztünk kellő pénzzel, tapasztalattal vagy pusztán egy jó ötlettel ahhoz, hogy egyedül elinduljunk. Sőt, bármennyire is nehéz ezt kimondani, így utólag talán elegendő bátorsággal és akaraterővel se. Végül úgy döntöttünk, hogy előbb tapasztalatokat gyűjtünk, regisztráltunk hát a profession.hu-ra, és ahogyan az lenni szokott, elkezdtük az álláshirdetéseket bújni. Közben elkezdődött a pánik, már ami engem illet. A legfőbb gond az volt, hogy én mindenképpen Debrecenben gondolkoztam, nagyon szeretem és mai napig otthonomnak tekintem a várost, imádtam a lakást, ahol éltünk, a szép, ugyanakkor nyugodt környzetet, s legfőképpen a családom közelségét. Bármennyire is infantilisen hangzik, én nagyon, talán az átlagosnál is sokkal jobban ragaszkodom a szeretteimhez és egyszerűen elképzelhetetlennek tartom, hogy a jövőben ne találkozzunk legalább olyan rendszerességgel, mint most. Nem tudok, és nem is akarok elszakadni tőlük, nagyon fontos a közelségük, így inkább választottam volna olyan munkát, ami távol áll tőlem és kevesebbet fizet, mintsem a költözést. Berti viszont teljesen máshogy látta a helyzetet. Neki sokkal fontosabb volt, hogy örömét lelje a munkájában, s úgy vélte, hogy az igazán jó lehetőségek márpedig Budapesten várnak. Rengeteget beszélgettünk erről, tulajdonképpen konfliktusmentesen, hiszen mindketten teljesen megértettük a másik álláspontját, viszont egyszerűen nem tudtunk azonosulni vele, patthelyzet alakult ki. Ennek eredményeképpen pedig elkövettük a lehető legnagyobb hibát - persze utólag okos az ember - én kizárólag debreceni és Debrecen környéki, Berti pedig csak budapesti állásokat nézett. Nem volt tehát kiforott, közös koncepciónk, átadtuk magunkat annak a bizonyos majd lesz valahogy érzésnek. Már ez önmagában igen feszült helyzetet teremtett, amit természetesen megfűszereztek az ilyenkor általánosan felmerülő akadályok: a csalódottság, hogy nem találsz olyan munkát, ami igazán tetszene, de nyilván mégis beadod sok - sok helyre. Helyekre, ahova aztán egyáltalán nem hívnak vissza vagy végül nem téged választanak ki, miközben valamiből persze élned kell, hiszen nem szeretnél a szüleid terhére lenni. Elég komplex és nyomasztó helyzet. Persze biztosan van, aki könnyedén veszi ezeket az akadályokat, sajnos nekem az elmúlt időszakban nem sikerült.

Hey my dears,
Formerly, if my memories are right I promised in an outfit post that if I have time, I will tell you all the recent stories of my life, why there were less posts on the blog and how our life will go on. Honestly, I am (we are) over of one of the hardest times of our lives. I’m not sure about how common my problems are, but I think it might worth it to talk about them here with you. There are things that make people fear, just because we don’t know how our friends and family will react, when we are choosing the harder path and not standing in the normal line.

It’s not easy to summarize all the things happened. As you know, me and Berti have finished the university at the end of January and we started looking for a job. Our plans about a self-owned business shattered as we don’t have enough money, experiences or ideas to kick start alone. It’s hard to say, but now I think, that we don’t have enough courage either. We decided to collect experiences, so we registered on profession.hu and started to search for the right job. Then I started to panic. First problem was that I wanted to stay in Debrecen, my true hometown, I loved the place we lived, and I loved that I was close to my family. It may seem strange but I love my family so much that I can’t be far away from them and I will visit them in the future as often as I do now, so I decided to accept a low paid job in Debrecen just to stay close. Berti thought the opposite. His first thing was to find a job he loved, and he was sure that Budapest offers greater chances. We have talked a lot about that, we both understood each other’s point, but we didn’t know how we could solve the problem. So we made the biggest mistake, I looked for jobs in Debrecen, and Berti in Budapest. We didn’t have a joint concept, we just thought it will be somehow. This new situation was full of frustration, seasoned with disappointment, because we couldn’t find our dream jobs, but we were applying everywhere, and nobody called back. But you have to live, and you don’t want to spend your family’s money all your life. It’s complicated.  There must be people who takes the hurdle easy, but it’s not me.


(1) qudo karkötők és gyűrűk, Romwe csipkeruha (itt) (2) Choies karkötő és gyűrű (itt), Chill-earrings fülbevaló és nyaklánc, Clarins rúzs, Salvatore Ferragamo és Dior parfümök //  (1) qudo bracelets and rings, Romwe lace dress (shop here) (2) Choies pearl bracelet and ring (here), Chill-earrings earrings and necklace, Clarins lipstick, Salvatore Ferragamo and Dior fragrances  
Lényegében teltek a napok, sodródtunk az árral - ellentétes irányba - mígnem döntéshelyzetbe kényszerültem. Bertit ugyanis felvették. Budapestre, természetesen. Ekkora száztíz százalékos biztonsággal ki mertem jelenti, hogy én ugyan nem akarok mozdulni Debrecenből, úgyhogy tulajdonképpen úgy vállalta el a melót, hogy megbeszéltük, akkor Ő ott, én itt folytatjuk, menni fog. Magam se értem, miben bíztunk, mert legbelül persze pontosan tudtuk, hogy nem fog menni. Ő remélte, hogy majd én megyek, én meg - bár persze tudtam, hogy önzőség és butaság is lenne ezt várni, bíztam benne, hogy meggondolja magát és hazajön. Egy hetünk maradt kezdésig, ami mondanom se kell, pokoli hangulatban telt.  Állandó volt a feszültség, én folyamatosan pánikoltam és sírtam, és ötletem nem volt, hogyan tovább. Teljesen bezárkóztam, úgy éreztem, hogy erről nem beszélhetek, mert az emberek többsége szemében ez nem több puszta nyavajgásnál. A többség egyáltalán nem értette, miért ragaszkodom a megszokott környezetemhez, földhözragadtságnak vagy éppen hisztinek minősítették kötődésemet, és az, hogy "én boldog vagyok itt" számukra nem volt elfogadható érv. Azt vettem észre, hogy az emócionális dolgok, az érzések és intuíciók a többség szemében értelmetlen badarságok,  sokak számára csak olyan kézzelfogható, racionális fogalmak léteznek, mint magas fizetés vagy menő munkahely. Mindeközben az is nyomasztott, hogy egyre biztosabban éreztem, hogy én nem vagyok - klasszikus értelmeben véve - jó alkalmazott. Nekem gyerekkorom óta eszméletlenül fontos a személyes szabadságom, s minden olyan szituációból, ahol úgy érzem, megpróbálnak formálni és megkötni, egyszerűen menekülök. Sokat gondolkoztam, mi lenne számomra az ideális munka, miben érezném igazán jól magamat. Aztán nagy nehezen sikerült megfogalmaznom: nagyon szívesen dolgozok napi tíz - tizenkét órát is, viszont számomra nagyon fontos, hogy kötetlen munkaidőben tegyem, szabadon alakítva az időbeosztásomat. Szeretem, ha kreatív lehetek, ha számomra, s persze mások számára is értékes produktumot állíthatok elő, amiért úgy érzem, megérte dolgozni. Szóval pörgős, rugalmas, mozgalmas és színes, ugyanakkor laposabb, otthonról dolgozó napokat is megengedő állásra vágytam. Persze ha ezt bárkinek előadtam - egy - két kivételtől eltekintve - általában kétféle választ kaptam (mondanom se kell, egyik se pozitív). Az első, finomabb verzió szerint álomvilágban élek, ilyen munka nincs, és nem igaz, hogy nem tudok beállni végre abba a bizonyos sorba. A második csoport tagjai nemes egyszerűséggel úgy dekódolták az elképzeléseimet, hogy nekem büdös a munka. Pedig ez egyáltalán nincs így. Végül - miközben persze rengeteg végzettségemnek megfelelő helyre elküldtem az önéletrajzomat - nagy nehezen elhittem, hogy teremthetek lehetőséget és megvalósíthatom önmagam. Anya tanácsára, aki végig támaszom volt és nagyon hálás vagyok érte, hogy mint mindig, most is itt voltál nekem, konkretizáltam az elképzeléseimet, figyeltem az eseményeket, igyekeztem tudatosan haladni előre, és megragadni az  útközben adódó lehetőségeket. S úgy tűnik, sikerült. 

S hogy miért mesélem el mindenezt? Mert szeretném, ha hinnétek magatokban és sajnos úgy gondolom, hogy ez korántsem olyan egyszerű, mint ahogyan hangzik. Mert tudom, mennyire nehéz azzal szembesülni, hogy a megszokottaktól eltérő elképzeléseink, vágyaink támadnak, melyek mások szemében talán álomvilágnak tűnnek.  Talán nekem se sikerült volna, ha nem kapok támogatást attól a néhány embertől, akiket tényleg szívből szeretek (és tudom, hogy most mosolyogtok, mert tudjátok, hogy rólatok van szó) és szeretném, ha most én adhatnék. Nem arról van szó, hogy különcöknek áll a világ, remélem nem értitek félre. Sokkal inkább arról, hogy ha egy adott szituációban úgy érzitek, hogy az utatok eltér az átlagostól, a társadalmilag elfogadottól, de Ti tudjátok, hogy helyes az irány, merjetek önmagatok lenni. Higgyetek benne, hogy sikerülhet, de a hit mellett tegyetek is érte, legyetek nyitottak és keressétek a lehetőségeket. Meg persze éljetek velük. Mindeközben pedig türelmet és toleranciát is tanultam, rájöttem, hogy nem vagyunk egyformák, s amennyire én nehezen élem meg, ha az utamat elítélik vagy csak nem fogadják jól, úgy másnak is nehéz. Nem gondolom, hogy létezik rossz irány mindaddig, amíg az adott úton boldogok vagyunk :) 
Ti mit gondoltok erről? Éltetek már meg hasonlót, előfordult már, hogy úgy éreztétek, nem ért meg a környezetetek és inkább nem is beszéltetek arról, mi minden zajlik bennetek? Hogyan reagáltatok, mit tesztek ilyenkor?

Days past, we just drifted, both the other way, and finally I had to decide. Berti got a job. In Budapest. I was sure that I don’t want to leave Debrecen, so we decided that he takes the job, and goes to Budapest and I stay in Debrecen, its ok. He thought I will come, and I thought he might changes his mind and comes home. We had one week left till the start, I was frustrated, I was crying all the time, and didn’t know what to do. I closed. I thought I couldn’t talk about it to anyone because most of the people thinks I’m just whining.  Most people couldn’t understand why I prefer Debrecen, they said I was earth-bound, and they didn’t accept my argument that I am happy here. Most people told me emotions are stupid. they could only think about rationalities like high salary or cool jobs. I was also frustrated that I felt that I won’t be a classic good employee. My personal freedom is everything to me since I was a child, I try to escape every boundaries. I was thinking about what job would I prefer, what would be that I would like to do every day. Then I realized that I’d love to work even 10 hours a day only if I can set the timing by myself. I like to be creative, I like to create new things, which I think worth it. So I wanted a job that is sometimes spinning and sometimes boring, that I can make from an office or home, when I want. If I told this to anyone, I got two different answers. The first was like I live I a dream world, there’s no such a job and why I don’t stand in the line finally. The second was that I just don’t want to work. But I do. Finally, as I have sent my CV to millions of places I believed that somehow I can realize myself. I want to thank my mom, that she was here with me and that she made me believe that I can prove that I can make my dreams come true. So I made my concepts and visions clear, and I was looking for the right opportunity. I think I did it finally.

Why I’m telling you this? Because I want you to believe in yourself although it’s not that easy as it seems. I know how hard it is that your dreams are different, which seem like a dream land in others eyes. Maybe I couldn’t do it if I don’t have the support of those I love (and I know that you are smiling because it’s about you), and now I want to give. It’s not just about being different. It’s just that if you are sure that your path is different but it’s good, than you have to believe in yourself. I also learned to be patient and tolerant, I learned that we are not the same, and nobody likes to be judged. I don’t think that the path is bad as long as you are happy on it. What do you think? Does your family always understand you?


A KÖLTÖZÉS
- PACKING AND MOVING - 
A lehetőség, melyről meséltem azonban Budapesthez kötődik, úgyhogy bármennyire is nehéz volt meghozni a döntést, június elsején Bertivel a fővárosba költözünk.  // Anyway, the opportunity is in Budapest, so hard or easy, Berti and I are moving to Budapest on 1st June. 
A lehetőség, melyről meséltem azonban Budapesthez kötődik, úgyhogy bármennyire is nehéz volt meghozni a döntést, június elsejével Bertivel a fővárosba költözünk. Körülbelül két őrült hetünkbe került, mire találtunk albérletet, ha nem látom, el se hiszem mennyire pörög most az ingatlanpiac és milyen hipergyorsan fogynak a lakások. A héten pedig elkezdődött a pakolás is, ruhák, cipők, kartondobozok, félig szétszedett bútorok és bőröndök hevernek szanaszét az egész lakásban, borzasztó állapotok uralkodnak, ah.

Ilyenkor ébredek csak rá, mennyi minden lapul a szekrényeim mélyén.  Ráadásul nem vagyok valami hatékony költöző, sajnos órákig képes vagyok elszöszmötölni egyetlen fiók kiürítésével is, elmerengve az ott talált papírok, füzetek tartalmán, felidézve a régi emlékeket. Ezúttal azonban extra kevés időm maradt, ezért úgy döntöttem, kicsit tudatosabban intézem a szekrényürítést, s a megszokottaktól eltérően határozottan fogok szelektálni, s amit nem muszáj, nem is viszek tovább. Sokan szoktátok kérdezni, hogy az ilyenkor hova kerülnek a ruhák, cipők, ékszerek. Nos, egyrészüket rászoruló családoknak, kedves ismerősöknek szoktam elajándékozni otthon, Zsákán, a többit pedig a Vaterára töltöm fel. Több, mint hét éve regisztráltam az oldalra, s a mai napig rendszeresen használom és mindenkinek jó szívvel ajánlom, aki eladáson töri a fejét. Két legfőbb előnyének a csalófigyelő-rendszernek és felhasználói értékelési rendszernek köszönhetően kialakult maximális megbízhatóságot és az oldal magas látogatottságát tartom. Sajnos pár hónappal ezelőtt, egy másik aukciós oldalon mi is figyelmetlenek voltunk, és belefutottunk internetes csalásba, úgyhogy saját bőrömön is megtapasztaltam, mennyire fontos, hogy egy aukciós oldal hatékonyan szűrje a felhasználókat és biztonságos vásárlási lehetőséget biztosítson. Eladóként és vevőként is teljesen elégedett vagyok a rendszerrel: a feltöltés gyors és egyszerű, s a hatalmas látogatottságnak hála sokkal gyorsabban találnak gazdára a meghirdetett termékek, másrészről óriási a kínálat, sok új, illetve hibátlan terméket is találni szuper áron. Ha kedvet kaptatok és bármi kérdésetek van akár eladással, akár a vaterás vásárlással kapcsolatban, kérdezzetek bátran, nagyon szívesen segítek :)
Ha pedig szívesen bekapcsolódnátok egy kis blogsale-be, mindkettőnk ruháit és kiegészítőit - így például a következő képen látható ékszereket és pulóvereket is - megtaláljátok az oldalon, az én profilomat ide, Panniét pedig ide kattintva érhetitek el.

Anyway, the opportunity is in Budapest, so hard or easy, Berti and I are moving to Budapest on 1st June.  It took two crazy months till we found a right flat, the market is so active right now I couldn’t believe. This week we started to pack all the things, shoes, clothes, furniture in half everywhere in our apartment.

This was when I realized how many things I forgot in the deepest shadows of my wardrobe. I’m not effective, I can spend hours emptying one single drawer, because there are always something interesting, a book or just memories. Now is different. I decided to be effective and to pack systematically, and to leave behind what I don’t need. And where all those things go? Well, some go to people in need back home in Zsáka, some to family, and there are things I upload on Vatera. I created my profile seven years ago, I use it since then and I think everybody should try it who wants to sell anything. I think the two most important benefits are the fraud monitoring system, the seller and buyer ratings, and the high number of visitors. Unfortunately a few months ago on another classified advertising site we ran into a fraud so I could try how important it is that the site is safe or not. Vatera is great for both sellers and buyers: uploading is quick and easy, the goods are sold quickly because there are so many users. And also the supply is huge, there are lots of new and unused goods for very good price. If you have any questions about Vatera, don’t hesitate to ask, I will answer everything I can.
And if you are interested in a little blogsale, you can find our clothes - and also the accessories seen on the picture below - on our sites: you can find my profile here, Panni’s profile here.

Ha pedig szívesen bekapcsolódnátok egy kis blogsale-be, mindkettőnk ruháit és kiegészítőit - így például a képen látható statement ékszereket és pulóvereket is - megtaláljátok a vaterán, az én profilomat idePanniét pedig ide kattintva érhetitek el. // And if you are interested in a little blogsale, you can find our clothes - and also the accessories seen on the picture below - on our sites. You can find my profile herePanni’s profile here.  



EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD
- HEALTHY LIFE - 

Nem vagyok rá büszke, de nem érdemes tagadni se, sajnos ha nagyon rossz hangulatom van, általában édességbe (Nutellába, tripla csokis Magnumba, gumicukorba vagy éppen a háromba egyszerre, mehh) temetem bánatom. Most azonban valami egészen más történt: a munkakereséssel töltött átmeneti időszaknak köszönhetően ránkszakadt nyomasztó szabadság (jó ég, micsoda oximoron) megfelelő időt biztosított ahhoz, hogy tudatosan és egészségesen étkezzek és rendszeresen járjak edzeni. Emellett szükségem is volt valamire, ami keretet ad a mindennapjaimnak, ugyanakkor segít levezetni a feszültséget, ezért - már - már bogarasan - beletemettem magam a napi ötszöri étkezésbe, a szénhidrát- és fehérjeszámlálásba és az esti kondizásba. 

A rendszeres edzés mellett elkezdtem tudatosan figyelni a megfelelő vitaminbevitelre is. Jelenleg három vitamint szedek, C - vitamint, kálciumot, magnéziumot és cinket, valamint végre kipróbáltam a Biotech Active Woman névre keresztelt vitaminkészítményét is, mely kifejezetten nőknek készült, s a leírás szerint elsősorban a haj, köröm és bőr ápolására helyezi a hangsúlyt. Régóta vágytam már rá, nagy reményekkel rendeltem meg és nagyon örülök, hogy adtam neki egy esélyt, igazi csoda. Mióta szedem, sokkal élénkebb és frissebb vagyok, nem hittem, hogy valaha ilyet mondok, de vannak reggelek, amikor még a kávé se hiányzik (korábban szabályosan remegtem az első kortyért, hahh). Körülbelül két hónapja bontottam meg az első dobozt, és valóban azt látom, hogy kifejezetten jót tett a hajamnak is, erősebbnek és fényesebbnek látom. Mindenképpen ajánlom, szerintem szuper és komplex megoldás, nekem abszolút bevált.

I am not proud of it, but if I’m sad, I try to make myself happy with chocolate (Nutella, Triple Choc Magnum, Gummi Bears or all in one, mehh). But now, thanks to the never ending job search I had so much free time, I tried something else. I started to eat well and visit the gym regularly. I also needed something that gives structure to my days, helps to relax, so I ate 5 times a day with counting calories, carbohydrate and protein, and I went to the gym almost every evening.

I also started to pay attention to eat vitamins. Now I eat 3 kinds, vitamin - C, calcium, magnesium, zinc and Biotech Active Woman, that is made for women, and good for the hair, nails and skin which are very important for women. I wanted to try it for long, I ordered it with huge expectations and I’m glad I did it, it’s a miracle. I’m more energized than ever, there are mornings I don’t even need coffee. I started to eat it 2 months ago and I truly can see it on my hair, it’s stronger and shinier. It’s highly recommended, a complex solution, I love it.




ÚJDONSÁGOK
- NEW LOVIES -

Az állandó ingázás Budapest és Debrecen között, az új albérlet és a költözés miatt az utóbbi időben nem különösebben vásároltam újdonságokat, igyekszem félretenni a felmerülő esetleges további kiadásokra. A parndorfi shopping túra alkalmával (melyről hamarosan érkezik az élménybeszámoló) azonban lehetőségem nyílt "költekezni" egy kicsit. A kapott kupont egy csodaszép Michael Kors nesszeszerre és kulcstartóra költöttem el, valamint akadt néhány The Body Shop újdonság is, aminek nem tudtam ellenállni. 

Mióta az első tégelyemet kinyitottam, The Body Shop testvajfüggő vagyok. Abszolút kedvenceim a sheás, brazil diós és kakaóvajas változatok, ezúttal az utóbbiból szereztem be egy hatalmas adagot, woah. Isteni az illata, fantasztikus az állaga, szuper krémes és kellemes viselni is, egyszerűen tökéletes minden szempontból, órákig tudnék áradozni, imádom. Emellett a Honey Bronze újdonságok is felkeltették az érdeklődésemet, úgyhogy hazahoztam egy bronzosító lábsprayt, egy krémes arcpirosítót és a bronzosító gyöngyöket.  A bronzosító lábspraytől nagyon féltem, reméltem, hogy nem lesz tőle foltos és narancsszínű a bőröm. Óriási pozitív csalódás volt, mert tényleg csak egy leheletnyi fényt és szolid napbarnította hatást ad a bőrnek, nem színez, nem kopik foltokban és nem maszatol, mindenképpen próbáljátok ki, igazi nyári must have termék.

Because of all the travelling between Debrecen and Budapest, the packing and the new flat I didn’t have time to buy new things, and I also try to save some money for the unexpected costs I may have. Thanks to the Parndorf trip I had a great opportunity to spend a little, there will be a post soon about the whole day. I spent my coupon on a beautiful Michael Kors beauty case and a key holder and there were some The Body Shop newbies I couldn’t say no to.

Since opening my first can I am obsessed with The Body Shop Body Butter. My favorites are the Shea butter, Brazilian nuts and Cocoa butter, this time I got the last one. Fantastic smell, super texture, simply perfect, I could talk about it for hours, I love it. I also got curious about Hone Bronze newbies, so I got a bronzing foot spray, a creamy blush and bronzing pearls. I was a little afraid of the foot spray, I hoped that my legs won’t be spotted or orange colored, and it works. It is amazing, it won’t leave dots, doesn’t smudge, it’s a summer must have.

(1) Chill-earrings Je t'aime óra (itt), qudo karkötő (itt), Sheinside kabát (itt), mellény és farmer (hasonló itt), Stradivarius cipő (2) Klaus Kobec óra (itt), MAC rúzs,  Zara nyaklánc, Stradivarius cipő (3) Catrice kozmetikumok,  Chill-earrings óra (itt) // (1) Chill-earrings Je t'aime watch (here), qudo bracelet (here), Sheinside jacket (here), fur vest and jeans (similar here), Stradivarius shoes (2) Klaus Kobec watch (here), MAC lipstick,  Zara necklace, Stradivarius shoes (3) Catrice cosmetics, Chill-earrings watch (here

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...